A műtét utáni első éjszaka rémes volt. Alig bírtam aludni, fájt az egész mellkasom, ha megmozdultam erős fájdalmaim voltak. Még a legrosszabb ellenségnek sem kívánnám.
Az ágy sehogy sem volt kényelmes, a belőlem lógó csövekbe folyton beleakadtam. És kétszer is kellett pisilnem az éjszaka, ami külön tortúra volt. Már az is pokoli fájdalmas volt, amikor fel kellett ülni az ágyon, nemhogy még leszállni róla és ráülni az ágytálra.
Az éjszakás nővér egész éjjel ide-oda rohangált a 7 beteg között.
A mellettem lévő lány ahányszor felült mindig elhányta magát. Szerencsére én ebből a körből kimaradtam.
Végül nagy nehezen sikerült elaludni úgy hajnal 3 óra tájékában.
Utolsó kommentek